2019-03-01

Ha már dekorkozmetikumokkal foglalkozunk, úgy gondoltuk, hogy Titeket is érdekelhet a smink története. Így hát új sorozatot indítunk, és belemerülünk a make up múltjába. Bár az egyáltalán nem ismert, hogy az első dekorkozmetikum mikor született meg. A köztudatban sokáig az élt, hogy természetesen az egyiptomiak voltak azok, akik kikísérletezték az első arcfestékeket, azonban a Spanyolországban megtalált sárga púder óta kiderült, hogy már a neandervölgyiek is egy meghatározott pigmenttel érték el a kívánt arcszínt. Mondhatjuk úgy is, hogy az ősemberek nyakig benne voltak az alapozó ősének kikísérletezésében. Igen, most azokról az emberekről beszélünk, akik nem egyenesedtek még fel teljesen, és ezek az ősasszonyok jó sok szőrrel voltak még megáldva. A neandervölgyi smink lelete igen fontos, hiszen maga a smink így kiszámítható, hogy 50 000 évvel idősebb, mint előtte gondoltuk.

Ha az ókori Egyiptomra gondolunk, akkor először valószínűleg mindenkinek a fekete szemkontúr jut az eszébe, amit ugyanúgy férfiak is előszeretettel festettek fel maguknak. Két célja volt ennek a füstös szemnek. Egyfelől természetesen a szépség növelése, másrészről a rossz szellemek és betegségek elűzése. Az egyik legrégibb szépségápolási útmutató Kleopátra idejéből származik, s megtalálhatók benne a nagyhírű uralkodónő szépségápolási receptjei. Több ezer éves dokumentumok, kiásott kő domborművek arról is vallanak, hogyan tüntették el az öregedés jeleit, és mit használtak az őszülő haj leplezésére, a ráncok kisimítására, sőt a fogak és a száj ápolásához is. A mai modern kozmetikában nem egy olyan szerrel találkozunk, amelyet már 3000-4000 évvel ezelőtt is használtak, mint például a növényi olajak, a henna, mirha és borókabogyó, epertej.

Az egyiptomiak nem csak a szemüket húzták ki, hanem már a körömlakk ősét is előszeretettel használták. Azonban  Kínában sokkal régebben foglalkoztak ezzel a szépítő eszközzel. A körömlakk összetevői között szerepelt a méhviasz, a tojásfehérje és a zselatin. Ezen anyagok összekeverése adott a körmöknek egy különleges csillogást. Az aranyat és az ezüstöt kizárólag a császár és családja viselhette. A társadalmi státusz szerint lett meghatározva, milyen erős színeket használhat egy adott kínai.

Az ókori rómaiak is teljesen odavoltak a mindenféle izgalmas szépség trükkökért.  Például előszeretettel festették át a bőrükön az ereket extra kékre, és dörzsölték a fogukat láva habkővel. A fájdalom semmit sem számított nekik. Szénnel festették körbe a szemüket, és egy kis rúzst használtak az arcukra. Minden szert a rabszolganők készítettek el.

A középkorban a smink vesztett népszerűségéből, és szinte a közönséges kategóriába kerültek. Azonban a nők ekkortájt minél világosabb színű szemre vágytak, illetve nagyon fontosnak tartották a minél sápadtabb arcszínt is, így ennek elérése érdekében előszeretettel használtak jó sok púdert. Hogy mi volt ennek az oka? Nem volt annyira trendi a földeken dolgozni, azaz parasztnak lenni, minél fehérebb volt valaki, annál inkább mutatta a gazdagságát. Ez a mai napig így van például Kínában vagy Dél-Afrikában.  Nem csak a púderrel tudtak vérszegény ábrázatot elérni a hölgyek, hanem érvágást is nagy szeretettel bevetettek a cél elérése érdekében.

Ekkor tájt, a 17. században élt a szívtelen Toffana asszony is, aki méregkeveréséről volt igen híres, meg arról, hogy utálta a férfiakat, sok fiatal feleségnek segített, hogy özvegyi státuszt szerezzenek. Toffana  többek között púdert készített a kisasszonyoknak. Ez a púder felhasználásának egy haladó szintje volt – Acqua Toffana volt a neve. A púdert ólom, arzén és a nadragulya súlyosan mérgező terméséből állította elő a „kozmetikus asszony”, és csak egy tanácsot adott vásárlóinak: csak férjük jelenlétében használják a szépítőszert – akik ezáltal meg is haltak, forró csókjaik után. Az asszonyt mintegy 600 férfi halála után tartóztatták le és végezték ki.

A francia forradalom után a francia nők egyre több sminket kezdtek el használni. és ezekben a szépítőszerekben még mindig fellelhetők voltak olyan alapanyagok, mint az ólom, higany és az arzén.

A legelső szempillaspirálhoz hasonlatos szempillafestéket a Rimmel dobta piacra Londonban. Kicsivel később 1913-ban T. L. Williams kémikus készítette el a testvérének Maybelnek az első szempillaspirált. ÉS hogy miből állt? Kőszén és vazelin elegyéből, és a húga után találmányt Maybelline-nek nevezte el.

A múlt század elején  a szempillaspirál megjelenése után elindult a kozmetikai ipar térhódítása. 1923-ban megjelent az első szempilla göndörítő, amelynek ára 5 dollár volt. 1929-ben befellegzett a sápadt arcoknak és a napbarnított bőr lett a divat, egyre több önbarnító és bronzosító jelent meg a piacon. Drogériák és parfümériák ebben az időben nem léteztek még, postán keresztül lehetett a szépészeti termékeket beszerezni az olyan magazinoktól mint például a Vogue.

Manapság minden teljesen más. A választék hihetetlen széles, de még mindig sok termék tartalmaz mérgező összetevőket, ezért igen örvendetes az a hír, hogy a 100%-ban természetes kozmetikumok egyre nagyobb szeletet tudnak lecsippenteni a kozmetika ipar eladásaiból.

Ha tetszett cikkünk iratkozz fel hírlevelünkre. ITT

Kövess minket más csatornáinkon is:

Facebook; Instagram; Youtube